2009. június 27., szombat

utcalányságom vége

eltelt az utolsó napom a street-ben. azt hiszem, azért klappolt ma minden annyira, hogy csak a szépre emlékezzek. minden vevő erőn felül normális volt és minden cipőt elsőre megtaláltam a káosz ellenére. igazából szabad akaratból dolgoztam, mert nem kellett volna, de mivel a kedvenc melóm az umsendung-csomagolás, és abból volt bőven, simán bevállaltam, és végeztem is, mire lejárt a munkaidőm.
szóval, vége, ennyi.
hihetetlen!!!
persze még bemegyek mindenkihez külön-külön elköszönni, de nagyon fura, hogy jó munkás kislányként többé nincs helyem a kassza mögött :(
most egy hónapnyi "diplomás munkanélküliség" következik, aztán jöhet a nagybetűs négybetűs... :D

2009. június 26., péntek

állati nap

mignon-om levedlett:





ogre pedig álomra szenderült egy szieszta erejéig :D az állati fless filmekről ne is beszéljünk, amik ma a programon voltak:

"hárman ugyanazok vagyunk"-fílingű, időutazós, elbaltázott című (időbűnök):

neonácik, terroristák, kleptománia, alkoholizmus, fogyatékosság, agydaganat, dilemma azon, hogy isten vagy az ördög a gonoszabb, take that zenei aláfestéssel, és ráadásul ez még vígjáték is... ádám almái... nagyon jó!!! bár nevetni nem mindenhol sikerült...

2009. június 24., szerda

döglődő polip/medúza/stb. a szárazföldön?

nem!!!
ez rágógumi-szobor :D
állat flesss!!!

http://www.booooooom.com/2009/06/15/simone-decker-chewing-gum-art

időhiány

még mindig nincs túl sok időm gép elé ülni, pedig annyi, de annyi mindenről kellene és tudnék is megemlékezni.
most a tettye a favorit :D kutyasétáltatás, hesszelés, bámészkodás, beszélgetés, lelkizés, és egyéb célból is. az egyéb alatt egy példa: takáts eszter a zene ünnepének napján, június 21-én tartott egy zenés tárlatvezetést a tettyei mésztufa-barlangban. hááátt, gyerekek, nem kis élmény volt: először csak egy szál gitárral énekelt a bejárat előtt régebbi számokat és az új albumról is néhány ízelítőt, aztán két csoportban végigvezette a hallgatóságot a barlangon, közben persze maradt a gitár, a különleges üreg-hangzás és a dalszövegeket néha-néha megszakító személyes véleménynyilvánítás a tárlatról, mint pl.: nézzétek csak, nekem ez a kedvencem, jajj, hol is hagytam abba a számot, ehhhh :D
szóval nagyon nagy élmény volt, és az új album számai is ütnek rendesen, de most jöjjön csak egy régebbi:

2009. június 18., csütörtök

búcsúztató

tegnap elbúcsúztattak a lányok a street-ből. nem volt sírás-rívás, csak majdnem :)
kaptam fotóalbumot tele sok-sok szép emléket megörökítő képpel. na de aminek a legjobban örültem, az az alábbi versike volt:

K. jUdOrnak


Most nem leszek ünnepélyes, szomorú és lehangolt,
Mert lényed, szellemed és lelked feltankolt,
Vidámságod, bohóságod mindig üde színfolt,
Tarka egyéniséged szívünkhöz szólt.

Mosolygós, napszemcsis, frizurás leányzó,
A legjobb bulikból sohasem hiányzó,
Szigetes, reggea-táboros és mostanság kantázó,
Farkasokkal nem, de asztalon táncoló,
Péterfy Bori és Petőfi rajongó,
Tea-, kávé-, de leginkább sörfogyasztó.
Diplomás kommunikátor, film- és könyvfaló,
Hobbija a teknőc, a pók és a fotó,
Táska-, cipő- és Swaró hódoló,
Szakdogákat, esszéket és naplót irogató.

Cipők közt pedig ő a kollégákat kisegítő,
Ha a nyolcórás meglőve, ki segít, ha nem ő?
Tutyit, fűzőst és szandit sorba tevő,
Árat, akciót, útmutatót címkéző.
Kis kocsit, rolliet, szemetet könnyen toló,
Umsis lábbelis kartont csomagoló,
Raktárt és üzletet sec perc alatt átpakoló,
Időbeosztást, pénzt és bért számoló.

Most itt hagysz minket, de a jövőtől ne parázz,
A messzeségben magadra nagyon vigyázz,
A hideg osztrák télben meg ne fázz,
Ahogy mondanád tschüss und viel Spass!

És hogy mégis egy picit patetikusak legyünk,
Pár szép szót a végére összeszedjünk,
Hiányozni fogsz, drága Judit, nekünk,
Nagyon örülünk, hogy megismerhettünk!
:D

2009. június 17., szerda

cipőimádóknak

cipő alakú kád a SICIS nevű olasz cégtől...
nem rossz ötlet, bár ehhez akkora fürdőszoba kellene, mint az egész albérlet, és a stílus nálam kicsit már a giccs határait súrolja. egy ötéves kislány barbie-házában jobban el tudom képzelni, mint egy shoeaholic lányka villájában... :)

2009. június 16., kedd

megint megkaptuk...

most már nem megyek el a vihar mellett szó nélkül, mert a mai pécsi eset is nagyon félelmetes volt. a május 22-i zuhi fedett helyen ért szerencsére, de a mai... kint az utcán, és ráadásul szép nagy jégdarabokkal is bőven találkozott a fejem.
a felhők nagyon baljóslatúak voltak, az tény (szupercellának hívják a jelenséget, mint utólag megtudtam), de már éppen kezdett kivilágosodni, amikor a helyi járati buszmegállóba értem, úgyhogy a néhány hatalmas csepp esőt figyelembe sem vettem. de egyszerre csak olyan erővel kezdett el jég potyogni az égből, hogy mindenki menekült a kisboltokba, galériákba, üzlethelyiségbe, ahova éppen befért. ezzel nincs is gond, na de a buszsofőr hozzáállása nem mutatott túl sok emberséget. ugyebár csak az első ajtón lehet felszállni, hogy a jegyeket, bérleteket ellenőrizni tudja. természetesen a legnagyobb jégverés közben futott be a busz, amikor is én két verziót tudtam volna elképzelni:
1. mivel a jég miatt nem éri meg elindulni, hátha megsérül a szélvédő (és ez amúgy percekig így is történt), meg túl sok kedvük úgysincs leszállni az embereknek, hiszen ahova menekülhetnének a megállóban, az már eleve tele van az ázó járókelőkkel, hagyom az ajtókat zárva, és amikor csillapodik a vihar, felengedek elöl mindenkit, mert már nem lesz pánik és nyomulás.
2. kinyitok minden ajtót, menjen mindenki saját felelősségére lefelé, felfelé, kifelé, befelé, ahogy régen is működött.
ehhez képest az okostojás kinyitotta az első ajtót, és az új, ellenőrzős rendszer szerint próbálta orvosolni a problémát, közben még egy ajtót kinyitott, de megijedt a saját ötletétől, és visszacsukta, nem kis balesetveszélyt teremtve ezzel... hadd ne mondjam, körülbelül 10 mp alatt áztam el úgy, mint egy kóbor kutya, és egy öreg bácsika vérző fejjel szállt fel a buszra, annyira elverte a jég szegényemet...
no comment...
amúgy tényleg nagyon félelmetes volt, főleg az éppen minden sarkon feltúrt belváros, ahogy az építkezéseken használatos útjelző táblák, munkaeszközök, korlátok, szalagok úsztak a mecsekből lehömpölygő vízben, nem beszélve a csatornából térdmagasságig felbuggyanó vízről.
hazaérve az albérlethez csak annyit láttam, hogy a kedves egyetemista ismerősök egy szinttel feljebb tekintélyes lyukakon integetnek nekem kifelé. mi megúsztuk egy egész ablakos repedéssel úgy, hogy a másik oldalon a konyhaablak nyitva volt... huhhh. lenne min sopánkodni, ha abból az irányból jött volna a vihar. még szerencse, hogy sok a HA... :)
{a fenti képet a http://www.szupercella.hu/ oldalról szereztem, pécsett készült. magáért beszél...}

the room #09


VÉGRE AZ ENYÉM!!! :D

2009. június 14., vasárnap

nagyon ott van a leányzó

tettye

kirándultunk egyet a tettyére, de sajnos a lehető legrosszabbkor, mert mindent feltúrtak a környéken. munkagépek, árkok, vezetékek, sár és majdnem az egész terület le volt zárva. no sebaj, azért élveztük a napsütést, de a domborzati viszonyokat én már kevésbé, ugyanis a nagyon okos fejemmel papucsban mentem túrázni... lúúúúzer. pózer
bárgyúbban nem tudtunk nézni
kedvenc szadiszobrom
na ez vajon mi?
tívítorony
jézus és jómagam
nem, nem pisilés közben készült a kép
öhmmm, a kötelező turista-fotókati és jézus

duhajkodás

no, visszatértem. egy nap pihenőt kell beiktatni a sok cefreszaggal kelés-fekvés közé, mert harminchoz közeledve nem vagyok már a régi... :) ehunvane, kaptok sok-sok képet, aztán nézegessétek!!! diplomaünneplős mind, általában totál gázosak és beállítottak, mármint a képek, mi meg nagyon örülünk egymásnak. hejjj!!!
újabb térgörbülés és fényzuhany
volt másnap hasizomláz málnaszörp
nyulak a wc-ben. aztán jött a sas...
ingyorgás-bingyorgás
kilátás a kihelyezett kantából
igenjó elrendezésű fotó, pfff
sörhab-addikció
strand is volt
hopp, időközben megint borostyán színű lett a hajam
naggggyon francia
ogre nem halott, csak tetteti
játék az élet, juhuuuuu